Szécsi Margit VERS DERKOVITS PROLETÁRANYA C. KÉPÉHEZ

Fog-sejtjeimből a meszet

elszívtad. Hajam kevesebb,

mint aranyfüst, kis koponyádra

leszállt, mert készülsz a világra.

 

Ha jobb ételre tellene,

az is csak néked kellene,

s fém-rácsos rend előtt papucsban

-miattad állok rongy mamuszban.

 

Hallgass, piciny szilaj parancs!

a bevül-bolyhos vérnarancs

nem nékünk gördül – még haját se

kapjuk, nemhogy ízét – szagát se.

 

Csitulj, testemben csöpp alak!

Mikor én téged kaptalak,

ne gondoltam volna a kéjre –

fáradtan inkább csöndes éjre!

 

De bár a sors mind ostobább,

ne félj, nem leszek mostohád.

Étel- s csókkövetelő szádat –

szeretlek, akár az apádat.

 

Kicsinykém, csöpp sírás-falat

s esendő férfi, áldalak.

Tőletek vagyok oly hatalmas,

minden szegényért anyafarkas.

 

P.77.70

Kategória: Gondolatok | A közvetlen link.