AURÓRA A VIHARSAROKBAN

Kevés ismerettel rendelkezik a nagyközönség, hogy milyen kultúr – és mozgalmi életfolyt a múlt század első felében a vidéki Magyarországon. Ismert tény, Magyarország torz és félutas kapitalizálódása, a gyéren polgáriasodott városai következtében, Budapest mellett igen kevés önálló arculattal bíró közösség létezett. Trianon után pedig a főváros kulturális hegemóniája szinte abszolúttá vált.

1913-ban alakult meg „Európa legnagyobb faluja” keblén, vagyis Békéscsabán az Auróra Kör, mely 1950-ig kisebb megszakításokkal működött. Az Auróra Kör megalapításának igénye a századvég-századforduló kulturális tespedtségi, a „magyar ugar” áporodott szagú klímájában a helyi radikális értelmiség, és a progresszív nézetre fogékony réteg találkozásából alakult ki. Az Aurórát négy-öt család támogatásával Südy Ernő hozta létre, így a nyomdatulajdonos Tevan család (egymás után adja ki 1910-es években Ady, Karinthy, Krúdy, Juhász Gyula, Nagy Lajos, Thomas Mann, Anatola France, Maupassant, Leonyid Andejev, stb. műveit), a malomtulajdonos Déri család, a patikus Réthy család, Révész Sándor orvos jóvoltából. A felsoroltak nagyobbrészt a történelmi-úri Magyarország szellemi pályákra vonatkozó értékhierarchiájának alján helyezkedtek el a múlt századelőn. Békéscsaba polgárosodási folyamatában láthatóvá válik, hogy a gazdasági és a szellemileg dinamikus vállalkozó-értelmiségi bázis összefonódott. A magyar polgári fejlődésnek tipikus sajátossága, hogy a feudális-rendi társadalmi szerkezet érintetlenül hagyása mellett a gazdasági területen, – melynek alapja főleg a német és zsidó tőke volt – odavezetett, hogy a két világháború közötti Magyarország három egymásra rétegződő, de alapjaiban zárt társadalmi halmazokat foglalt magába: a rendit, a polgárit és a parasztit. Az etnikailag is elkülönülő polgári és úri világ Békéscsabán kevésbé kasztszerű, a helyi nemesi családok letértek a számukra kijelölt tradicionális útról és a zsidó vállalkozó-értelmiségi családokkal harmonikus kapcsolatban váltak polgárrá. Ez a fajta „rendellenesség” okozza majd, hogy a keresztény-nemzeti ideológia 1940-ig nem tudott áthatolni az Auróra falán, illetve hogy a túlfűtött nacionalizmus sem tudott megerősödni a városban, hiszen a szlovák és magyar lakosság jó viszonyban éltek egymással.

A fenti háttér ismeretében komoly társadalmi missziót vállalt a Kör, hiszen kilépett a hagyományos vidéki kulturális csoport elhanyagolható szerepvállalásán, s mint progresszív tégely vonzotta azon művészeket, közéleti szereplőket, akik megundorodva a pesti élet álságaitól, a harmincas évektől egyre nyomasztóbb konzervatív-reakciós politika elől felszabadító friss légkörre vágytak. Hogy csak a legkiemelkedőbb személyiségeket említsük: Kodály Zoltán, Basilides Mária, Molnár Antal, Szabolcsi Bence, Kosztolányi Dezső, Veres Péter, Féja Géza, Darvas József, Kovács Imre, Illyés Gyula, Erdei Ferenc, Németh László, Kmetty János, Berényi Róbert, 1940-ig Móricz Zsigmond állandó vendég, Bartók Béla pedig 1922-től egészen kiutazásáig sűrűn szerepelt az Auróra koncertjein, ami nála önmagában is érzelemnyilvánításnak tekinthető.

Az Auróra Kör több évtizedes tevékenységében – még az 1940-es években is – Ady Endre költészete mozdulatlanul fókuszban állt. Ady figurája erőteljesen közvetítette a vidéki értelmiségi réteg és az Áchim András vezette paraszti-agrárproletár tömegek közötti kapcsolatot. Ez a fajta polgári nyitottság a paraszti radikalizmus és a munkásmozgalom felé más vidéki városokban nem mutatható ki. Ady és Áchim egyéniségének rokon vonásai, életük, és politikai szerepük találkozott az Auróra Kör 400-500 fős tagságának gondolatvilágában. „ A népért síró, bús-bocskoros nemes, és az elúriasodott középbirtokos osztályba emelkedett kisparaszt ugyanazzal az eltökéltséggel helyezkedik szembe saját társadalmi rétegével, annak retrográd ideológiájával és politikai magatartásával. Mindkettőjüknek viselnie kell a szembeszegülés árát, a sorozatos meghurcultatást, sőt Áchimnak az életébe is kerül.” Féja Géza 1938-as „Viharsarok” című könyvében Áchim Andrásban „Ady magyar radikalizmusának egyetlen parlamenti szószólóját” látja, „Áchim lüktető retorikája, gyilkos szarkazmusa, káromkodó dühe és maró szellemessége” mélyebb, karakterbeli hasonlóságra is utal. Ady figurájában az új, modern életérzések megfogalmazóját, a formanyelv forradalmi megújítóját és nem utolsó sorban a konzervatív rendi réteg ostorozóját látta a békéscsabai értelmiség. Az Auróra közönségét leginkább a romantikus antikapitalizmussal jellemezhetjük, megjelenik a felvilágosult racionalizmus naív optimizmusa, sőt a vulgármarxizmus elemei is felfedezhetők.

Az ellenforradalmi korszakban az Auróra rendezvények közönsége a mindennapok nyomorúságából a művészet elvonatkoztatott világába való meneküléssel válaszolt a kisszerű valóságra. Megszaporodtak a népies írók estjei, a Márciusi Frontba tömörült művészek látogatásai, melyek erős politikai töltéssel rendelkeztek. Az Auróra- értelmiség nem kívánt bezárkózni saját világába, bár bőrükön érezték a „keresztény – középosztáy” mind agresszívebbé váló szellemi nyomását. A „filléres” koncertek bevezetésével a zenevilágába menekülve, egyre szélesebb rétegekhez értek el itt lépett fel Vaszy Viktor társulatával, Fischer Annie, Medgyaszay Vilma, és később a Metropolitan énekese Csabay László.

Az 1940-es évektől a rohamosan eltorzuló társadalmi viszonyok között a zsidó származásúak kiléptek az Auróra Körből, a művészi vezetés a helyi kormányerők kezébe került.

1945 augusztusában a „Viharsarok” című napilapban vezércikk jelenik meg az Auróra újjáalakulásáról. 1949 novemberében a Népművelési Minisztérium levelet küld Südy Ernő alapítónak, melyben, nem megfelelő szociális származása miatt lemondatják az Auróra Kör vezetéséről, ezzel tulajdonképpen a szellemi- kulturális központ meg is szűnik.

Az Auróra Kör egyáltalán nem nevezhető egynemű vezetése és tagsága, több évtizeden át tevékenysége révén megmutatta, hogy létezni tud olyanfajta kulturális magatartás, mely megtalálja azt a virtuális kapcsolatot a felvilágosult legmagasabb művészettel és a több fáziskéséssel lemaradt vidéki magyar társadalom között, mely során a progresszív irányából a legkevesebbet veszítse.

A bejegyzés kategóriája: Nőtörténet
Kiemelt szavak: , , , , .
Közvetlen link.