Nőtörténet kategória bejegyzései

A politikatörténet, vagyis a hivatalos történetírás fellegvára egyszerűen kihagyja a nőket az emlékezet fősodrából, pedig mennyivel könnyebb és egyszerűbb lenne megérteni a történések ok-okozati folyamatát, ha végre megszűnne az emlékezet kétneműsége.

Európa első paraszt feminista mozgalma

„Ez nem tréfa. Nem olyan jelentőségű, mint a „mucsai feminizmus”. Nem is azt jelenti, hogy a balmazújvárosi honoratiorok feleségei vagy leányai felesküdtek a feminizmus zászlójára. Nagyobbat jelent. Olyant, amire Közép-Európában nincsen példa.” (Bédy- Swimmer Rózsa)[1]   „Mindig nagyon érdekelt és a meghatódásig felmelegített, ha asszonyokat, de különösen, ha szép fiatal lányokat és mennyecskéket láttam a [.....]

Egy igaz asszony emlékére

„Apostolok járnak, hirdetik az új vallást, már itt a földön üdvözítőt, az elnyomottak, a kizsákmányoltak evangéliumát… A szocializmus keblén igazi piros szegfű Gárdos Mariska, a féket nem ösmerő igazi agitátor tehetség. Egyike a legérdekesebb női jelenségeknek. Az első női apostol…” (Ady Endre) Így ír Ady Endre a „Szabadság” hasábjain az akkor még 19 éves szónokló [.....]

Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon

„Azoknak, a kik a nők politikai, társadalmi és gazdasági egyenjogosítására irányuló törekvéseknek, a feminizmusnak konok ellenségei, nem elég a nő lekötött helyzetéből, rabszolgaságából eredő szociális bajokra, a fizikai, gazdasági és erkölcsi nyomorúság, züllöttség, dekadencia száz és ezer esetére, terjedésére rámutatnunk, azoknak az egész konzervatív gondolkodású társadalomnak a feminizmus eddigi sikereit kell föltárni, elsorolni, hogy a [.....]

AURÓRA A VIHARSAROKBAN

Kevés ismerettel rendelkezik a nagyközönség, hogy milyen kultúr – és mozgalmi életfolyt a múlt század első felében a vidéki Magyarországon. Ismert tény, Magyarország torz és félutas kapitalizálódása, a gyéren polgáriasodott városai következtében, Budapest mellett igen kevés önálló arculattal bíró közösség létezett. Trianon után pedig a főváros kulturális hegemóniája szinte abszolúttá vált. 1913-ban alakult meg „Európa [.....]

A magyarországi szocialista nőmozgalom történetéből

A magyarországi szocialista mozgalom kialakulásának három fő fázisát szokás történetileg elkülöníteni: 1868-ban alakult Általános Munkásegylet, 1880-ban Frankel Leó által kezdeményezett Magyarországi Általános Munkáspárt, és az 1890-től a Magyarországi Szociáldemokrata Párt megalakulása. Ehhez mérten érdemes a párton belüli nőpolitika alakulását is vizsgálni. A századfordulón stabilizálódik a párt és a 1891-es erfurti program alapján a politikai irányvonala. [.....]

A magyar Feminista Hálózat történetéből

„A munkásnegyed asszonylakóinak a legjobb tanulságokat vittük: öntudatuk felébredését, a saját erejükben való hitet, a szervezkedésük szükségének belátását, politikai joguk megszervezésének fontosságát. Ez utóbbi, a nők választójogáért folyó propaganda adta meg e munkának fokozott fontosságát és súlyát” (Betiltott feminista kongresszuson el nem mondott beszédek, 1916.  június havában) A nők küzdelme a választójogért az 1860-as évektől [.....]