Ki a szocialista?

A társadalmi mozgalmak történelmében és a politikai küzdelmek folyamatában mindig osztály erők képződnek, fejeződnek ki. Még akkor is, ha ezt napjaink egyes „álbaloldali” tagjai tagadják. A gazdasági és politikai elit a meglévő erőviszonyok megtartására törekednek, míg az elnyomást érzők, a feltörekvők azokat megváltoztatni akarják. Nem is olyan régen, mint a „társadalom kivetettjeit” említették a szocialistákat. Minthogy, erőviszonyok, osztályok szembenállásáról van szó, nem lehet szempont az, hogy egy magatartásnak mik a lelki vagy morális indítékai. Ki milyen osztályerőket gyengít vagy támogat, a szerint tarthatjuk jobboldalinak vagy baloldalinak.

Az elvek és értékek tisztázása körül napjainkban található talán a legnagyobb káosz az emberek fejében, húsz év liberális nézet egyeduralkodása során, olyan mértékű ideológiai torzulás történt, hogy már a „neokonok” is szégyenletesen baloldalinak nevezik magukat hazánkban. A magyar torz tudati fejlődésért a legnagyobb mértékben a jelenlegi parlamenti baloldali szervezet és annak is a liberális elitje a felelős. Ők azok, akiket majd a jövő generációja a baloldal árulóinak bélyegez majd, s nevük legfeljebb apró betűs lábjegyzetben lesz található.

A magyar történelem progresszív politikai erői mindig a baloldalon törtek utat, azt is mondhatjuk, hogy az a baloldali, aki a nemzet érdekeit képviseli. Ez a megállapítás nemcsak az igazságnak, hanem a hazugságnak is a kiindulópontja lehet. Ismert szólam, hogy minden jó magyar ember a nemzet érdekeit képviselte, ki így, ki úgy. Ezen az alapon a parasztgyilkos Werbőczy ugyanúgy hazafi és baloldali, mint Dózsa? Tisza István szocialista lenne, mint ellenfelei Károlyi vagy Ady? Tisza István politikája százezrek halálához vezetett, a nemzet romlásának mélyülését hozta. Tevékenységét nem foghatjuk fel tévedésnek, hanem csupán a feudális birtokos érdekeiből bekövetkező politikának. Napjainkban újra felfedezett Tisza István politikája nemzetellenes volt, és csak a szélsőjobboldal fajapologétái hozhatják fel mellette, hogy „magyar volt”!

Marx azt mondta: hogy a munkásságnak láncain kívül semmi veszteni valója nincs. Ez a helyzete határozta és szabta meg a mindenkori kitartó küzdelmi lendületét. Ezek a „forradalmi” hévvel megáldottakat életük elviselhetetlen körülményei, embertelen megaláztatásai hajtották a megalkuvás nélküli baloldali útra. A hazáért, a magyarságért életüket áldozták nem egyszer értelmetlen háborúk során, a véres frontvonalak holt lelkei ők, akik magyarabbak voltak sokszor, mint az őket harcba soroló főnemesi kiváltságosok. Ki merné azt állítani, hogy nem voltak hazafiak?

1890 óta számtalan politikai irányzat jött létre a magyar baloldalon: Engelmann, Kürchner, Csillag, Bokányi, Garami, Kunfi, Szabó, Kun, Gárdos, Kéthly, Jászi, Peyer, Lukács. Különböző felfogások, de szocialisták.

Akkor ki a szocialista?

Az, aki mindenkor és minden körülmények között a társadalom alsó és leszakadó rétegeit képviseli. Van egy mérték, egy útmutató, a marxizmus, melynek segítségével az embereket cselekedeteik alapján ítélhetjük meg. A baloldaliság kritériumai sok fajták, de közösek hogy: nem tagadják meg a marxi eredetű rendszerkritikát, nem adják fel a tőkével szembeni harcot, és nem alkusznak a szabadság, egyenlőség, testvériség alapjogaiban.

Nem születés kérdése a baloldaliság, hanem magatartás és cselekvés. Legyen valakinek a múltja bármilyen harcos, áldozatkész, ha a jelenben eltávolodik a rászoruló társadalmi osztályoktól és más osztályok érdekeit képviseli, az nem szocialista.

Szocialista az, aki önzetlenül és öntudatosan dolgozik a társadalmi emancipáció ügyéért. Szocialista az, aki ezért áldozatot vállal vagy veszélyt.

Szocialista az, aki nem számításból, karrierépítésből és végképp nem rabló hadjárat miatt lép be a pártba.

Szocialista az, aki képzi önmagát, aki ismeri a társadalmi fejlődés törvényszerűségeit, és nem csak hiszi, hogy a szocialista társadalom el fog következni, hanem tudja!

Szocialista az, aki nem a véletlenre bízza a felszabadulását, hanem közösséget épít a tudatváltáshoz.

Szocialista az, aki internacionalista, és békepárti, s sorsát egynek tekinti más országok szocialistáival.

Szocialista az, aki küzd a nők egyenjogúságának minden vonalon való érvényesüléséért.

Szocialista az, aki harcol a munka és a megélhetés biztonságáért.

Szocialista az, aki hazájában küzd önmagáért, a családjáért, a nemzet minden tagjáért!

Szocialista az, aki hűséges elveihez, s nem múló vezérek játékszere!

És még lehetne folytatni….

Meg lehet a szocializmust tankönyvekből tanulni és be lehet magolni az elméletét, vagy belépni egy pártba, de ettől még senki nem válik szocialistává. Szocialistának lenni ugyanis egy érzés, s minden cselekedetett ennek a belső útmutatónak alárendelni, ez a valódi tudatos szocialista ismertetőjegye.

A bejegyzés kategóriája: Chili
Kiemelt szavak: , , .
Közvetlen link.